Pilla posztja után szabadon, megmutatom az én csukló tetkóm!
Nálam is volt nagy gondolkozás, hogy mit akarok, a hely az fix volt, és mivel a sorban ez már a harmadik, nem agyaltam túl a 'hű ez már örökre megmarad' témát!
Akkoriban, amikor készült szentül vallottam, hogy szeretni, és szeretve lenni a legcsodálatosabb dolog a világon, és nyilván ez így is van, ma azt gondolom, hogy ha békében vagyok magammal akkor onnéttól még nagyon~nagyon sok kis csoda van. És volt az életemnek egy része, amikor se szeretni, se szeretve lenni nem akartam soha többé, és akkor egy másodpercre át suhant az agyamon, hogy átüttetem 'hope' ~ra, de aztán azt mondtam, hogy (a faszomat... :) viccelek) ez is én vagyok és nagyon szeretem ezt a tetkót és szeretek rá nézni, mert ez én vagyok.
(amúgy amikor a Nagypapámnak először megmutattam, először csak nézte, hát... 83 éves a rózsám, kis gondolkozás után megkérdezte, hogy de Mucikám, hát miért irattad a kezedre hogy LÓVÉ!!!???? Mondtam neki, azért hogy ebbe a kezembe adják.... :) imádom)
És hát szóval a tetkó:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése