2018. június 20., szerda

Ilyesmi

Van ez a Murphy gyerek.... Na! Hát én ezt lassan úgy tarkón basznám szív lapáttal...

Lécci péntek siess, jó?

2018. június 18., hétfő

Monday, fuck you very much!

A három harmincas kelést, a brutál szar hétfőt, és a kedvenc~kedvenc bögrém elvesztése fölötti gyászt**megkoronázva, most hívott fel a nővérem, hogy megmondja mit vegyek a gyerek (óvodai!!!) ballagására*, amire amúgy meg sem hívtak!

Amúgy majd, jövök, normális tartalmú posztokkal is,  Kobával is, csak most ezt így le kellett írnom.

*most komolyan!!!  Baszki, a mi időnkbe (még mamutok futkostak), adtunk egy puszit a konyhás néninek, a dadusnak meg az óvónéninek, aztán másnap nem mentünk... Vagy csak én nem értem?


**mosogatás közben kicsúszott a kezemből, és hirtelen halált halt 

2018. június 5., kedd

Születésnap

Ma van Katona szülinapja, nem ragozom túl én mit érzek (nem az én szülinapom van, meg ja 'kicsit' ma érzékeny vagyok), szóval gondoltam ha már küldeni nem lehet semmit, akkor is próbálok egy fél perc mosolyt csalni az arcára, úgyhogy vettem néhány partilófaszt (aminek a fele nem került fel a képre, technikai okok miatt (Koba miatt)), egy zacskó extra jutalomfalatot, és megbeszéltem a gyerekkel, hogy én mindent oda készítek, bevilágítom a képet, és legyen kedves némi juttatás ellenében kábé húsz másodpercig megülni azon a formás kis valagán. 😁

egy órával, egy csomag jutifalattal, és két agyvérzéssel később volt a telefonomba 218 kép, már 'csak'
ki kellett választani ahol minden egyben volt, tolni rá néhány effektet, oszt cső....

(külön szeretném felhívni a figyelmet a digitmintás háttérre, amit csak 17szer bontott le a gyerek két kattintás között,  de hősiesen 18szor operáltam vissza)

(az üzenet második része kicsit személyes, infantilis, úgyhogy azt kitakartam)

2018. június 4., hétfő

#hangosanröhög

Hát ez én vagyok a pszichológusnál (mondjuk én ezt hatvan perc alatt hozom, nem kell hozzá három alkalom) !😁


2018. június 1., péntek

A csend mindig gyanús

Végre hazaestem melóból, mentünk egy kört Kobával, és semmi mást nem akartam csak letusolni és elfeküdni az ágyon!

Vettem ki a szekrényből friss törölközőt, beálltam a víz alá, főztem egy kávét, és bevackoltam a nappaliba, épp hátra dőltem volna, amikor megütötte a fülemet  a csend... 😃 aha... Hol a gyerek?

Hívom, semmi... Kimegyek, keresem, szólok neki, semmi... Zörgetem a juti falatos zacskót, semmi... Benézek minden kis bùvóhelyére, sehol senki...

Még a víz is lefosott, hogy hol van, az ajtó zárva van, hát ki tuti hogy nem ment...
Tíz perccel később, amikor már semmire nem tudtam gondolni, benéztem a szekrénybe... Angyalom.... Hát bemászott, és ott aludt az alsó polcon...

Kivettem és megmutattam a négy (!) ágya egyikèt, hogy talán itt kényelmesebb lesz.