Aztán a többit később mert... Mert most nem megy...
Vasárnap Katona megjött, és öröm van és boldogság, a nagy beszélgetés meg elmaradt, vagy talán csak hallgatólagosan elnapoltuk, mindenesetre olyan jó most minden, hogy kár lenne ebbe bele rondítani.
Hétfő állásinterjú, én igazán nem sokon voltam, mégis tök jó vo lt, mosolyogva jöttem ki, úgy éreztem megvettem őket kilóra. Jó hát nem nagy karrier semmi extra ez a munka és pont ez benne az extra! Szóval értitek! És tök köszönöm a drukkolást mindenkinek!
Kedden a területi képviselő olyan cirkuszt rendezett, hogy szívem szerint megtéptem volna.
Szerdán vártuk az igazgatót, hogy tisztázzuk le a helyzetet, nem jött, sík idegek voltunk.
Ma meg már csak annyi történt, hogy tök ártatlanul bementem dolgozni, aztán egyszer csak hívtak, hogy enyém az állás, és akkor így wtf, mert hétfőN kezdeni kellene... Balhé ~balhé hátán, nekem ugrott a boltvezető amit igazából nem is értek, hetek óta erről beszél ez a hat ember, hogy felállunk és elmegyünk, most meg én vagyok a geci... Aztán nyilván a területi képviselő is nekem esett, és nálam itt veszett el végleg a kontrol, tét nélkül elmondtam amit akartam, háromszor kúrta rám a telefont, negyedszerre már nem voltam hajlandó vele beszélni. .. Végig bőgtem a szakot... És holnap még egy utolsót.
Katona tudta mi kell nekem, elvitt vacsorázni kaptam vörösbort, most meg ágyba parancsolt!
Nem ilyen egyszerű a helyzet de most csak ennyit van erőm írni!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése