2016. szeptember 15., csütörtök

Életjel!

Hááát... Volt az elmúlt héten minden.
Komplett a testem jobb oldalát leamortizáltam...
Először a jobb szemem durrant be, konkrétan úgy néztem ki három napig, mint a Derick baszdmeg! 
Aztán jött a jobb vállam, ökölnyi csomó lett benne, elég szekszi volt a mozgásom :) ezt még tudtam fokozni, mert a jobb bokám is meghúztam, szóval mire haza ért Katona, a legjobb formában voltam... (most éppen lázas vagyok, de nem akarok róla beszélni)

Ezeket a szarokat leszámítva amúgy minden rendben, Süti egész jól van, bár vannak aggasztó dolgok... Jövő héten megyünk vissza a dokihoz, megnézzük mi újság, lesz egy hasi ultrahang... Aztán vannak a~b~c~zsé tervek!

Katonával is visszatért az összhang... Csak a szokásos... Haza jön, és full normális... Cuki, bújós, kedves, figyelmes, szerelmes... És akkor hirtelen nem tudok rá haragudni, amiért paraszt amikor nincs itthon.... Ez lassan már foghatókönyv nálunk... Ha elmegy, akkor egy idióta, nem lehet vele beszélni stb. Amikor itthon van, minden oké.... Jó, hát nem ilyen egyszerű ez, de ebben az állapotomban pont ennyire tudtam, akartam erre reagálni, nyilván nem ússza meg, elmondom a kis monológom, de nagyon nem most.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése