2016. június 6., hétfő

Micsoda éjszaka volt...

Arra ébredni, hogy nem kapok levegőt,  majd bepánikolni, aztán összeesni, miközben az ablakot akarom feltépni, azért elég ijesztő...

Igazából nem tudom eldönteni, hogy elfelejtettem álmomban levegőt venni, vagy pánik rohamom volt, (mondjuk álmomban azért ilyet szerintem elég nehéz produkálni), de rohadtul megijedtem, hogy mi ez, de az igazi sokk akkor ért, amikor lóhalálában kipattantam az ágyból és nem bírt el a lábam, a térdem egyszerüen össze csuklott, és püff...

Nyilván ezek után nem mertem visszaaludni, és a biztonság kedvéért kinyitottam a bejárati ajtót, hogy ha esetleg mégis történik velem valami, ne úgy kelljen az ajtót betörni, és ki tudják vinni a Zebet!

Kicsit most már tudok röhögni a dolgom, de éjjel nem volt ez vicces.

3 megjegyzés:

  1. Félelmetes...:( Mondjuk én már a nyitott ajtó miatt sem mertem volna elaludni.Adjál valakinek pótkulcsot az illető elérhetőségét meg írd ki.Mármint a magad megnyugtatására. Egy rossz álom simán tud ilyen hatással lenni...

    VálaszTörlés
  2. Meggyőztem magam, hogy nincs az a hülye betörő, aki a negyedikre jön lopni, hát gondolj bele le is kellene cuccolni a szajrét :)
    Pótkulcs leadva a tesómnál, a csajoknak meg szóltam, ha nem jelentkezek reggel, írjanak, hívjanak amíg nem adok valami életjelet :)

    VálaszTörlés
  3. :D Már én is gondoltam,hogy szólok valakinek,hogy mondjuk minden reggel bejelentkezem.Ha meg nem akkor nézzenek utánam.;D
    Igazad van.Én is szerettem a negyediken lakni.Egyszer a póstás szólt,hogy betörtek a földszinten,jó nekünk ott fent mert oda túl kockázatos lenne feljönni a betörőknek.Ráadásul attól sem kellett félni,hogy az ablakon jönnek be.:D

    VálaszTörlés