2016. november 9., szerda

Abszurdisztán!

Én mondjuk délután ötig azt hittem, Trumppal kimaxoltuk mára a szürreális történéseket, nyilván tévedtem...

Arcom, amikor a nagynéném felhív, hogy lenne e kedvem vele hétvégén wellnessezni... Nekem?  Vele? Wellneszezni? Wtf?

Közben kiderült, hogy valahol lefoglalt, és kifizetett egy hétvégét, de a nemtudomki nem tud elmenni és ezért..... És hát hirtelen nagyon tudtam örülni, hogy Katona nem jöhet haza hétvégén (ja, hát reggel szólt, hogy majd két hét múlva tali... Öhm, említettem már, hogy imádom a honvédséget?),  ezért be tudtam dobni a 'Süti kártyát', hogy nem tudom és nem is akarom itthon hagyni a gyereket :)

Aztán amikor letettük a telefont, kurvára elkapott a röhögés, hogy vagy a hétvége volt kurva drága, vagy a nagynéni ennyire kétségbeesett, ha már csak én maradtam akit elhívhat :) esküszöm, még a könnyem is kicsordult, hát ez világi!

Nem, nem vagyunk jóban már pár éve, jól érzed.

3 megjegyzés:

  1. " Nem, nem vagyunk jóban már pár éve, jól érzed. "

    Hű, ez merészség lett volna elmenni vele így egy hétvégére.
    Lehet, hogy a kapcsolatotok javulását remélte volna ettől?
    Ha nem, akkor elég szar lett volna, tökre nem érte volna meg, bármennyi az a pénz...

    VálaszTörlés
  2. Évek óta tojunk a kapcsolat javítására, neki én vagyok a család fekete báránya, mert nem azt az utat választottam, amit ő gondolt, nekem meg ő a véres rongy, mert amikor apu (Testvérek) beteg volt, és haldoklott, minősíthetetlenül viselkedett, és sajnos hiába telt el tíz év, nem bírok neki megbocsájtani.
    Nem öljük egymást látványosan, családi összejövetelkor elviseljük egymást de harapni lehet a feszültséget, szóval ezért álltam és néztem, hogy ez most mi!?

    VálaszTörlés
  3. .....sajnos hiába telt el tíz év, nem bírok neki megbocsájtani.

    én sem tudnék
    tapasztalat
    :-(

    VálaszTörlés