Minden

Hosszú poszt következik, amiben elégedetlenkedek minden szarért, de alapjáraton kerek ám minden!

Katonával volt egy nagyon komoly beszélgetésünk, ami tényleg igazán dráma volt, aztán a végén arra jutottunk, hogy nagyon szeretjük egymást, és hogy mi együtt akarunk lenni, de változni, változtatni mindkettőnknek kell, mert hát igen jönnek elő olyan dolgok amik meglepőek számunkra, talán azért most mert gyakorlatilag az első naptól együtt lakunk, és egy darabig tök természetes volt, hogy össze kell szokni meg csiszolódni, hogy mindkettőnknek vannak hülye dolgai, és talán azt hittük hogy már tudjuk egymást, és most mégis jöttek új dolgok, reakciók és kicsit wtf módon néztünk egymásra, hogy most miért?
Kiderült, hogy Katona ilyen hülye feszkósan kezeli azt, ha kettőnél több problémát kell megoldani, és az is hogy tudatosítani kell benne , hogy hát hello, nem vagy egyedül, megoldjuk! Ketten!!!
Nekem meg a hülye mindenbe mindent képzelős sárkány gént kell kiirtani magamból... Jó hát mindent túlgondoló hülye mérleg vagyok, plussz az előéletem tekintetében nem nagyon kell meglepődni, hogy bizalmatlan vagyok , plussz amióta abbahagytam a gyógyszereket, és nem járok a pszichonénihez egy~két dolog újra felerősödött.
Kezelhető mértékben, de azért néha nem leányálom! A múlt még mindig nehéz, már nem fáj, de néha nagyon szar szembesülni tényekkel, képekkel, bevillanó emlékekkel. És nem hiszem, hogy az a jó megoldás, hogy úgy csinálok mintha soha nem történt volna meg az egész, de eddig ez jött be a legjobban!  No mindegy!

Aztán van régi volt barátnő, aki anno akkorát rúgott belém, hogy a fal adta a másikat, ő időnként fel tűnik újra, bejelöl facebook~on, én nem igazolom vissza, aztán újra bejelöl, én újra elutasítom, ezt eljátszuk párszor, aztán csend!
Na most vele meg az van, hogy az én körmösömhöz jár, aki amúgy a munkatársam is, és folyamatosan faggatja rólam. Így történt ez a héten is, aztán amikor a körmös csajsziból már megint nem sikerült semmit kiszedni, hisztibe kezdett és elhordott mindennek, válogatott gonoszságokat mondott rólam, és bazmeg annyira büszke voltam magamra, hogy arcizmom se rándult a sztori hallatán , hogy azt elmondani nem tudom, erre reggel megint bejelölt fb~on...  És hirtelen nagyon viszketett a tenyerem (hogy pofán basszam), hogy írjak neki, de nagyobb büntetés neki az, hogy semmiféle reakciót nem sikerül belőlem kiváltania. Bánt a dolog valahol nagyon ~nagyon mélyen, mert tényleg igazán jó barátok voltunk, nagyon sok szörnyű dolgon segítettük át egymást, mindig mindenben számíthattunk egymásra, de nagyon elment a dolog..

A sokadik dolog a héten pedig az, hogy kurva gyorsan le kell dobnom egy ötöst.... A héten már hárman mondták, hogy hát de jóóól nézel ki anyám!!!  Hát... Tartok itthon tükröt, látom én is, de most megérett az elhatározás, hogy ez így nem jól van.
Igazából a műtét óta fel van borulva az emésztésem, ami vagy helyre áll, vagy nem, de már csak emiatt is jobban kellene figyelnem mit és mennyit eszek, meg hát ugye március óta a pékségbe dolgozom, ott az a sok finom illatos péksüti, meg minden csodaság,  és hát ki tud ellenállni.  Hát a kettő együttesen elég volt ehhez az öt kilóhoz !
Na jó nem úgy kell elképzelni, hogy bálna vagyok , de pont annyi van rajtam amitol már nem érzem jól magam a bőrömbe, szóval tegnaptól ügyesen okosan eszek, aztán ha alább hagy ez a meleg (na erről már nem is panaszkodok) jöhet valami kis mozgás!