ijesztően régen nem sikerült sírni, pedig eskü már mindent bevetettem, ami ilyenkor segíteni szokott, hogy meginduljon a könny cunami, de a világon semmi.
És én ilyenkor mindig tök megijedek, mert azt gondolom, hogy aki nem tud sírni, abból már kiégett minden-minden érzés, és szerintem ez tök félelmetes.
Aztán vasárnap reggel csak úgy magától megtört a jég... egy elég szar álomból keltem (Katona úgy csajozott álmomban, ahogy a filmekben szoktak esküszöm), már eleve így hülyén sírásra görbülő szájjal ültem a kávém fölött, amikor a telefonom out of blue bemondta az unalmast, és miután minden létező módon próbáltam életet lehelni bele és semmi, akkor kitört belőlem a zokogás (!!!).
Katona kicsit le is cseszett, hogy most az komoly, hogy a rohadt telefon miatt ennyire bőgök? És akkor én mekegő hangon próbáltam elmondani, hogy neeem, hanem most ez így pont volt az i-re, mert engem annyira nagyon sok dolog nyomaszt, és olyan sok minden fáj, és másnap vittem a Koba gyereket ivartalanításra, és attól is teljesen be voltam szarva, mert minden-minden felidéződött bennem Süti műtéte miatt, és féltem és szorongtam ettől is.
Persze miután elfogyott az összes könnyem, borzasztóan megkönnyebbültem, és már nem is láttam olyan tragikusan a világot, mindenesetre arra rávilágított, hogy nagyon kell nekem ez az egy hét szabadság amit a hétre kivettem, mert fizikailag és lelkileg is fáradt vagyok már mindenbe, és pihennem kell, és magammal lenni, össze kapni magamat.
Tegnap túl esett a Koba az ivartalanításon, és megszabadult két plusz fogtól is, egész jól viselte, este már az volt a legnagyobb dráma, hogy a gallér miatt nem tud rendesen játszani, meg hogy borzasztóan éhes :) aaangyalom, hát én úgy szeretem, hogy ennyire kis alkalmazkodó, meg talpraesett kiskutya, hogy arra szavak nincsenek.
Szóval tökre megnyugodtam, hogy még tudok sírni és nem halt ki belőlem minden, és azért is mert túl vagyunk ezen a műtéten, felébredt szépen az altatásból, és most már csak gyógyulgatnia kell a sebnek.
Én meg igyekszem a lehető legtöbbet pihenni, olvasni, zenét hallgatni, nekem tetsző dolgokat csinálni, hogy helyre billentsem magamba a lelki békét.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése