Nem fér bele a kurva helikopter a kurva dobozba...

Még mindig nem tudom mit fogok főzni karácsonykor, viszont legalább már nem is érdekel....

(a gesztenyét én nem szeretem, a halat meg Katona... Pedig a lazacot nagyon imádom, bár elkészíteni még egyszer sem sikerült faszára, de a másé mindig nagyon finom)

Szóval nekem ma így elegem lett... Reggel hívott a nővérem, hogy azt mondja én vagyok a nagynénik szégyene (!!!), és még én akartam keresztszülő lenni (nem), mert elfelejtettem az unokahug korcsolya bemutatóját...

Ez így kávé előtt kicsit durva volt, de ahogy be bootolt a rendszer, kapcsoltam, hogy aha, ja múlt héten beszéltünk róla, hogy majd (!!!) lesz bemutató, de konkrét időpont kurva biztos, hogy nem lett nekem mondva, és akkor visszakérdezek, hogy most akkor mikor volt a bemutató?  Hát nem volt, hanem ma délben lesz... (jelezném reggel nyolc van...).

És akkor megsértődik amikor kiröhögöm... Mondtam neki, hogy elég sok mindent el tudok felejteni, de az még nekem se megy, hogy azt is, amiről nem is tudok, másrészt talán ezt kellett volna mondani, hogy figyelj hugi, ma délben lesz, el tudsz/akarsz jönni? És nem nekem esni, hogy én vagyok a világ szégyene...

És persze elmentem, ha már ilyen szépen hívtak, és amúgy tök jó is volt, mondjuk akkor kezdett el kifejezetten tetszeni, amikor meguntam, hogy folyamatosan nyomja a tesóm a ''szar nagynéni vagy'' dumát, és átmentem a pálya másik felére, és onnét integettem a kis szarosnak, aki ahányszor eljött előttem kiabált, hogy nééézd Ediiii!!!

Hazafelé össze vásároltam annyi szart, amennyit csak elbírtam, ittam egy kávét, sírtam egy rövidet, aztán nekiálltam takarítani és akkor közbe kattogott az agyam az elmúlt heteken, hogy mennyi~mennyi pofon volt, és akkor megint sírtam, és nem, nem, nem akarok velük karácsonyozni....

És akkor levezetésként neki állok ajándékot csomagolni, és nem fér bele a kurva helikopter a kurva dobozba, érted?

Inkább elmegyünk most Sütivel (világgá) sétálni...