Hajnalban arra keltem, hogy ki~be kapcsol a mikró (sípol), kimegyek, megnézem (mi a fasz), áramszünet, áram vissza, sípol még anyám is, ezt úgy ötször egymás után... Hát gondoltam nem baszol te ki velem, lekapcsoltam az elosztót, megyek vissza aludni, szól a városba az összes riasztó, (az áramszünet miatt) jó, akkor faszom, felkelek iszok egy kávét... Ja hogy ahhoz áram kell??? Oké, van három az egybe kávé, ahhoz csak melegvíz kell, reménykedem ha sokáig engedem a vizet, lesz annyira forró, hogy felolvadjon a kávé, nem lett... Sűrű anyázás mellett ittam egy darabos kávé ízű ízét.
Közben pusztulat beteg vagyok, egyre rosszabb lett, nem tudok egy rohadt teát se főzni, mindegy pihenek melóig... Addigra annyira rosszul lettem, hogy mondtam a csajoknak a mai napot becsületből le tolOM, aztán hétfőig felejtsenek el, ezt ki kell feküdni.
Zárásra már az ájulás kerülgetett, de semmi baj, megyek haza, meleg fürdő, meleg tea, méz, némi gyógyszer és alvás... Aha... Haza érek, áram van, víz nincs... Melegítek ásványvízet (!!!) teának, out of blue, kihánytam a jövő hetet is, oké semmi baj egy nagy alvás mindenre gyógyszer, háromnegyed kilenc és akkor jönnek a jómunkás emberek beton törővel vagy hogy hívják, meg markolóval és baszdmeg neki állnak szétbaszni a betont, mer' ez bizony csőtörés. Még jó hogy a fejem nem akar szét pattanni ... Ja de... Most épp tíz óra van és ahogy elnézem ez még egy darabig eltart... Kicsit most már sírtam is, mert ez mi ez a nap?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése