Szabadság!!! Szeretem???

Mivel rohadt sok szabim van, ki vettem egy hetet most, a másik felét meg majd december elején... Hát... Nem vagyok tőle boldog...

Amikor utoljára szabin voltam, éppen csak nem hülyültem meg... Túl sok szabad idő~túl sok kattogás... Hülye mérleg vagyok.

És akkor ma reggel felkeltünk, Katona visszament a felkészítőre (na majd erről is írok...), majd hétvégén jön, becsuktam mögötte az ajtót, és már jött is a gombóc a torkomba/gyomromba... Nem jó mostanában magammal lenni...

Persze, tudom foglaljam el magam, és igyekszem is, meg van egy csomó dolgom itthon is, meg egész héten orvoshoz futkosok Sütivel...

Na ez is... Szóval nem írtam, de hogy ugye van a dokink, aki műtötte, de voltunk a megye legjobbjánaknak kikiáltott dokinál, aki baszdmeg akkora csalódás volt mint egy ház, és akkor maradtunk a mi dokinknál, és nem a 'beszólása' miatt, de holnap megyünk egy  harmadik dokihoz... Mert azt látom, hogy nem tudja mi van... Megrekedt , fájdalomcsillapító és szétteszi a kezét... Nincs normális kommunikáció...  Kérdezem folyamatosan, hogy hogyan tovább, erre mit mond?  Majd ha odaérünk a hídhoz, megbeszéljük hogyan menjünk át rajta... (ezt így szó szerint) hát de könyörgöm, hol az a (kibaszott) híd, mikor érünk oda, és egyáltalán?  Napok sora telik el úgy, hogy nincs jól a gyerek, meddig várunk? Vagy mire?

És esküszöm, ha azt mondaná, hogy nézd, ez a maximum, amit ennek a kiskutyának ki lehet bulizni, ennél jobb nem tud lenni a helyzet, akkor azt mondanám, hogy oké, elfogadom és próbálok ennek örülni, hogy lehetne rosszabb is, de hogy nincsenek válaszok, és amíg ott villog a kérdőjel, amíg lehet, hogy van felfelé, amíg nem mondja azt hogy ne reménykedjünk valamiben, addig én pont leszarom a hídját.

És teljesen tisztába vagyok vele, hogy beteg, és tudom, hogy ebből nem lehet meggyógyulni, de azt nem tudom, mert senki nem mondja, hogy lehet ezzel együtt élni, valameddig, akármeddig? Tudok érte tenni mégvalamit, akármit?

És amikor ma próbáltam újra kérdezni, hogy hahóóó...annyit mondott, hogy bízzak benne... Nincs információ, nincs eredmény, nincs bizalom...
Szóval holnap egy újabb istenné magasztalt dokihoz megyünk...
Aztán ha ő sem akkor marad az mr, ami alig drágább, mint egy kisebb afrikai ország éves költségvetése, meg egy pesti szaktekintély...

Szóval csak azt akartam nektek elmesélni, hogy a héten szabin leszek...