Micsoda éjszaka volt! :)

Úgy kezdődött, hogy ha én az ágyon akkor nyilván ő is ott akart lenni, amivel normális esetben nincs is semmi baj, de friss sebbel nem ugrálunk lefelé, szóval építettem egy kis szamár fészket a nappaliba, kihoztam az ágyneműt, szépen megvetettem magamnak a földön, mellé az ő ágyát.
Mivel elég kis kóma volt bele is egyezett hogy akkor mi itt aludni fogunk, de bent van még a lábába a branül (kanü?), és zavarja, (kétszer ki is akarta szedni magának, mondjuk akkor majdnem megállt a szivem) hát sehogy nem volt jó neki, leginkább ülve aludt félig nekem dőlve, aztán voltak nagy vándorlások is hol a konyhába találta meg a kényelmet, hol az előszoba tetszett neki, de hát nincs is ezzel semmi baj. Persze azért pont olyan bugris mint volt, mert este ahogy adtam neki a gyógyszert, úgy megörült, hogy sikeresen rosszul lépett eldőlt mint egy zsák krumpli, na ott nagy sírás volt pont azt a felét ütötte meg...

Reggel már egész szépen evett, de még nem kerek a történet, látszik hogy még zavart, de ez már istenes! Délelőtt visszamegyünk a dokihoz, rá néz, ki szedi azt a bigyót, aztán szerintem délután egy rövid sétát megpróbálunk.