2016. július 24., vasárnap

Néha nehéz türelmes barátnőnek lenni

Mivel egész héten remete üzemmódba nyomtam, ezért szombatra elhívtam Gét kicsit kimozdulni.

Mivel dolgoztam, mondtam neki félkor végzek jöjjön elém, aztán hajrá.
Negyvenkor még nem volt sehol, oké eszek egy fagyit, amíg ideér... Két gombóccal később még mindig sehol... Küldtem egy üzenetet, hogy hát hello... Erre öt perc (!) múlva jön a válasz, hogy épp most mászott ki a kádból, húsz perc.... Mivan...???

Oké mondtam neki, akkor haza ugrok, leviszem a Zebet, és akkor addig el tud készülni, tali a hídnál egy óra múlva.

Odaérek, sehol senki... (wtf?) küld egy üzenetet, hogy Kettő perc és ott van, oké... Ehhez képest volt még negyed óra....

Engem az ilyen annyira felbasz... Mert tiszteljük már meg egymást annyira, hogy vagy időben oda érünk, vagy időben szólunk, hogy késni fogunk, de az hogy ő akkor mászik ki a kádból amikor már húsz perce várom... És hogy még utána se sikerül pontosnak lenni...

És igen, tudom, az életben annyi probléma van, hogy engedjem már el az ilyen szarokat, de hülye mérleg vagyok na!

2 megjegyzés:

  1. Nem, ne engedd el, szólj a barátnődnek, hogy ez így agyon nem ok, mert szórakozzon a saját, de ne a te időddel. Lehet, hogy simán lemondtam volna, miután a megbeszélt időpont után közölte, hogy most mászott ki a kádból. Ha neki ennyire nem fontos, hogy nem is értesített, akkor majd egy alkalmasabb időpontban újratervezés lett volna.

    VálaszTörlés
  2. Nekem is megfordult a fejemben, de nem volt kedvem elmagyarázni,hogy miért is nincs kedvem ezután sehová menni, inkább megittam vele egy kávét, tanulság meglevonva...

    VálaszTörlés