Az egyetlen nap a héten, amikor tovább aludhatok, az ma van...volt.. Lett volna.. A Zeb háromnegyed hatkor felkeltett, hogy neki bizony se vize, se kajája.
El is szégyelltem magam, hogy baszki nem tettem a tálakba? (de tettem) és mivel úgy kérte a kaját, hogy a szokásosnál is jobban pörgött, meg nínózott hozzá, gondoltam rögtön éhen hal... Aha... Miután megkapta, fogta magát és elégedetten bevonult az ágyba és szét dobott lábakkal alszik mint a bunda. Gondolom jobb így a kis lelkének, hogy tudja hogy van... Én meg főzők mégegy kávét magamnak, hogy az én lelkemnek is jó legyen!
2015. december 13., vasárnap
Szivat!
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése